Ervin K Kery

„A szeretet nem valami, amit elérhetsz vagy megszerezhetsz, hanem az, ami mindig is ott volt benned, mint a Nap fénye a felhők mögött.”

Tanítvány: Mester, mi a szeretet valójában? Annyi mindent mondanak róla – érzésnek, kötődésnek, vágynak nevezik. De mi az igazi szeretet?

Mester: A szeretet nem érzés, nem kötődés, és nem is vágy. A szeretet maga az élet alapvető lényege. Az, ami összeköt mindent, ami van. Nem keresheted, mert te magad vagy az.

Tanítvány: De miért érzem néha, hogy a szeretet hiányzik az életemből?

Mester: Mert az elméd a szeretetet külső dolgokban keresi – más emberekben, helyzetekben, dolgokban. De a szeretet nem kívül van. A szeretet benned van, és csak akkor tapasztalhatod meg, ha elcsendesíted az elmédet, és a figyelmedet befelé fordítod.

Tanítvány: Mester, azt mondod, hogy amikor békésen szemlélem a gondolataimat, akkor megszabadulok a gondoktól is. Hogyan lehetséges ez?

Mester: Mondd csak, tanítványom, amikor békés szemlélődésben vagy, van bármilyen gondod? Amikor nem kapaszkodsz a gondolataidba, és csupán megfigyeled őket, van bármi, ami nyomaszt

Tanítvány: Most, hogy mondod, nem. Amikor csak figyelem a gondolataimat, mintha eltűnnének a problémák is.

Mester: Ez a tiszta tudatosság állapota. Amikor jelen vagy, és nem azonosulsz a gondolataiddal, akkor felismered, hogy a gondok csak a gondolatokban léteznek, nem a valóságban.

Tanítvány: De mi történik, ha újra elragadnak a gondolataim?

Mester: Ez természetes. A gondolatok néha magukkal ragadnak, és újra belemerülsz a történeteidbe. De amikor észreveszed, hogy ez történt, mondhatod magadnak: „Jé, ez is csak egy gondolat!” Ez a felismerés az éberség fénye.